Bősz munkábajáróként nem nagyon marad más számomra, hogy a rendkívül unalmas és mindenki számára jól ismert hazai valóságról írjak. (Tudom, mostanában ez se valósult meg… lehet hibáztatni a nemdolgozó netszolgáltató munkatársakat, akik nem csatlakoztatnak minket az e-világ vérkeringéséhez.)
Van egy dolog, ami azóta nagyon kikívánkozott belőlem: a kedves ufóarcú, körmét rágó kislány aki egy kozmetikumokat forgalmazó céget népszerűsít plakátokon. Először lehidaltam, hogy milyen fura fejű lényeket is kitesznek már, de aztán rájöttem, hogy kedves, aranyos végülis nincs nagy baj vele, csak éppen inkább humanoid mint ténylegesen humán. És persze sokkal jobb, mint a fickó aki épp a száján készül kiesni az ásítástól… na, attól hajnalonta borzasztómód ki tudok akadni. Inkább jöjjön a nagyszemű vékony fejű kisasszony!
A flexibilis árfekvésű kávé a másik kedvencem – ugye az álmosságot valahogy el kell űzni, erre való a koffein! Miközben ufónét bámulom, általában veszek az utamba eső restiben egy kis elemózsiát meg egy tejeskávét. (fél deci 1,5-ös tej, és egy jó erős fekete). Na, ezért a költeményért ugyanabban a büfében fizettem 85 meg 90 Forintot. Tegnap reggel mondták, hogy: 100 Ft szóvá tettem a dolgot, nem azért mert olyan piszok sok lenne, de bosszantó, hogy így változik. erre a néni közölte velem, hogy mindig is ennyi volt, és hogy én nem fizethettem érte előző nap 90 Ft… No comment.
Kíváncsi vagyok, mikor szabadulok meg a nyűgtől, hogy ilyesmiken felhúzzam magam. :P
