Eszembe jutott a kérdés, hogy miért is írom ezt a blogot…
Az elsődleges indokom még Görögország előttről jött: hogy szeretteim, barátaim, ismerőseim némileg nyomon tudják követni hogy élek, megvagyok, nem vesztem tengerbe, nem üttöttek el gonosz kerékpárosok, és ha valami különleges dolog történik velem, azt egyszerre tudjam megosztani mindenkivel aki kíváncsi rám (elsősorban persze továbbra is a fenti halmazok tagjai számára).
Meg a blog nevében ott van az az “egotrip” feliratocska, amivel nem a rapper-hiphop magazinra akartam utalni, hanem arra, hogy egoista vagyok és utazgatok. És a saját egómban próbálok körbenézelődni. Ez biztos néha érdekes ficakokat eredményez az irományok (vagy azok hiányának) minőségében… de legalább látszik hogy még nem vesztem tengerbe és nem ütöttek el a biciklisek… ez is valami, nem? :D
(Csak a valósághű információközlés kedvéért említem meg azt a műhelytitkot, hogy kb 4 napra előre vannak beállítva a reggel 9-kor automatikusan közlődő szösszenetek, így ha áthajt rajtam egy csordányi kétkerekű, akkoris csak négy nap múlva szűnik meg a blog. Előrelátó, mi?)
A zenék amiket meg válogatok, szintén kifejeznek engem ilyen-olyan módon. Mára is van ám egy, klikk:







