h1

Zsibbadtan

július 15, 2008

A mai zsibbadt nap top sztorija:
Nos, általában én vagyok a kulcsember, tehát nálam van az irodakulcs. A vacsi és az esti műsor között is rohangálunk az irodába, így tettünk ma is, aztán öt perccel a műsor előtt még kellett volna valami az irodából. És én nem találtam az irodakulcsot. végignéztem az összes helyet, ahova a kulcsot biztonságba szoktam tenni: Táskazsebem, nadrágzsebem, egyéb “biztonságos helyek” mint pl gomblyukbafűzés, melltartóba rejtés… Sehol semmi… aztán elkezdtem visszafejteni a helyeket ahol az utolsó irodalátogatás óta voltam. Végignéztem a földet, az asztalokat, az akasztót, benéztem minden alá… sehol semmi… teljesen lezsibbadtam, hogy mit fogok kapni a fejemre mert elhagytam a kulcsot… szerencsére az iroda kinyitása nélkül el tudtuk kezdeni a műsort… de mielőtt kimentünk a színpadra még egyszer végiggondoltam:
-kijöttem vacsiról
-aztán bementem az irodába
-aztán összeszedtem ami kell
-aztán jött Dóri és lementünka színpadhoz
-aztán…. – Te, Dóri, nincs a zsebedben a kulcs véletlenül?….

ott volt… és ebben a pillanatban indultunk ki a színpadra, mert kezdődött a műsor, és mindketten úgy röhögtünk, hogy legszívesebben a földön fetrengtünk volna.

A közös szállóigéink:
Dóri, alszol?
Vigyázz, lépcső!
Nincs a zsebedben a kulcs? :)

3 comments

  1. Imádom a közös “szállóigéket”, a legjobb v a legviccesebb emlékek közé tartoznak.
    “Pááálmafaaaa, tengeeeeeer”.
    Habár előfordulhat, h idegesítő szituáció volt eredetileg, de az idő elvégez rajtuk 1-2 simítást…
    És ami még jó bennük: nem akárkivel keletkeznek a közös szállóigék…
    Puszi


  2. :D
    jaja… Dórival nem szűkölködünk szállóigékben. :) ez azt jelenti, hogy sok az idegesítő szituációnk, vagy azt, hogy nem akárkik vagyunk?


  3. Jaja! Nem vagytok akárkik! :-)



Szólj hozzá